Sétálok a parton, ezernyi kavics a lábaim alatt, mintha ezernyi ember, melyik közül válogathatnék, Ezt haza viszem, őt eldobom, vannak olyanok is melyeknek akaratlanul is bántok, felkapok egyet és elhajítom, de ne csak egyszer csapódjon, ne csak egyszer fájjon, pattogjon a vízen, és legyen benne remény, hogy ez volt az utolsó csapódás.
Lou
|