Miután sikeresen megcsillogtattam angoltudásomat (amiből-igazából nem sok van), közölni szeretnem a nagyközönséggel, hogy mégis miért írok én erről a közösségi fotó megosztó applikációról. Ez egy félig elmélkedő, félig d.i.y poszt lesz, így előre megjósolva.

Eleinte meg se fordult a fejemben, hogy nekem regisztrálnom kéne ide, hisz minek mutassam meg ismeretlen embereknek, hogy kikkel vagyok, mit eszek, mit vettem, vagy épp mi volt ma rajtam.
Aztán úgy február környékén szóba jött, hogy nagyon gyerekes a szobám, szeretném átalakítani (lehetőleg saját kezűleg, minimális összegből), így elkezdtem ilyen inspirációs blogokat, tumblr-t meg w<3it-ot nézegetni, hátha találok valami jó ötletet, vagy kiinduló pontot. 
Végül nem találtam semmit, de Jack (jacksgap - youtube vlogger) videójában, amiben megmutatta koleszes szobáját, megakadt a szemem a falán. Illetve azon a csomó képen, ami azt borította. Utána kerestem, és ezt nevezik instagram wall-nak. (Szóval instagram fal.) 

Nagyon, nagyon megtetszett, így fogtam magam, és regisztráltam az instagramra, hisz úgy épül fel ez a képes fal, hogy a feltöltött képeidet kinyomtatod, és felragasztgatod. Ugyanolyan méret, és életed apró pillanatai egyetlen nagy képben együtt. Szerintem remek ötlet. 

El is kezdtem töltögetni a képeket, közbe pedig lettek követőim. Egyre inkább belebolondultam a dologba, aztán úgy a nyár végére már alig töltöttem fel pár képet, és a régieket is elkezdtem törölgetni. Már valahogy nem látom értelmét, de a falamat egyszer megcsinálom, de privát profillal. Pár kérdés:

a.) Taggeltél már #yolo-t vagy #swag-et?

Igen, egy nagyon menő cipős képre, mert mondta a csaj, akivel rajta vagyok, hogy így több "lájkot" kapunk. Hát mit bánom én ezt? (Juj, mostanában nagyon sokat viccelődtem a parasztos, rajos (van ilyen?) beszéddel és kezd rám ragadni...)

b.) Tettél föl magadról képet? 

Igen, három képen van rajta az arcom,amúgy utálom önmagamat fotózni, soha nem értem meg ezt a szokást.

c.) Van cigis, piás képed?

Nincs, csak a Jack Daniel's-es karamellámról tettem fel képet. Amúgy is a cigitől megfulladok, piálni meg nem igazán szoktam. (Fuh gyerekek, én most nagyon gáz vagyok, mert 14 évesen nem voltam még részeg. Komolyan. Kövezzetek meg!)

d.) Hány követőd van? 

Ebben a pillanatban 87. De nem mindenkit követtem amúgy vissza.

e.) Mi a neved? Bekövetlek.

Köszi, de nem szeretném megadni. A régi blogomon kint volt, de ide nem szeretném egyik közösségi profilomat se kitenni.

A szobám átalakításából végül semmi se lett.:/

Ma sulis programon kellet részt vennem, így jó korán felkelhettem, majd sétálhattam 4 km-t, csupán egy szabadnapért (amit meg is nyertünk). Én pár sráccal meg egy (igazából kettő) lánnyal mentem. Részletezném őket, mivel róluk még bőven lesz szó ebben a tanévben, tehát: 

Aladár-> Fradista, fiú, magasabb nálam, okos, egyke gyerek, nagyon sok féle hangsúllyal képes beszélni (főleg németül), vízilabdás, idegesítő, bunkó, amúgy tűrhető.
Mari-> Nagyon alacsony, fogszabályzós, agresszív, lány, gyenge viccei vannak, amúgy jó barát.
Miklós-> Alacsonyabb nálam, fiú, újpest drukker, okos, próbál menő lenni, de nem megy neki, nagydarab, félénk, focizik, amúgy tűrhető.
Ödön-> Alacsonyabb nálam (jóval), cuki, fiú, focizik, bunkó, amerikai, angry birds fan, amúgy fogalmam sincs miért, de bírom.
Zsigmond-> Idén jött az osztályba, focista, amennyire tudom fradista, jó zenét hallgat (RHCP<3), fiú, zenél (gitár,dob), egész helyes, kisebb nálam, buzis megnyilvánulásai vannak, amúgy tűrhető
Teréz-> kutyájával jött, lány, nagydarab, rendes, agresszív, alacsonyabb nálam, sötét, amúgy tűrhető

Ilyenek ők igazából, így szerintem egész jól el lehet őket képzelni, bár – szándékosan - a külsőjükről nem sok leírást adtam. Szóval ezekkel az emberekkel voltam minimum 2-3 órát együtt, és bolyongtunk a városban. Igazából kifejezetten unalmas volt, a fiúk mindenre köptek inkább csuláztak egy nagyot. Meg böfögtek és egyebek. Kivéve Aladár. Aztán Mari mindegyikőjüket fejbe csapta a táskájával. Ekkor Terézt és a  túlsúlyos kutyáját kezdték el piszkálni a srácok (már Aladárral együtt). Így lassacskán elveszítettük Terézt és ebét, szóval csak hatan maradtunk. Mari elröhögcsélt a fiúk viccein, Aladár folyamatosan azon aggódott, hogy vajon jó irányba megyünk-e, Zsigmond és Miklós magukat fotózták a telójukkal, Ödönt pedig szívattam a kapucniával.... Lehengerlően party hard.

Ja, igen, és úgy néz ki megfáztam vagy ilyesmi, mert már két napja nagyon fáj a torkom és csak teán élek. Anyuék megengedték, hogy itthon maradjak, amíg ők utoljára meglátogatják a nyaralónkat. Azt mondták át is hívhatok pár embert, de ilyen állapotban mégis ki csinál ilyet? Szerintem ezért is mondták, mert akkor most jó fejnek tűnnek, de nem csinálok semmi olyat amit ne akarnának. Na jó mindegy.

Folytatnám a posztot, de kezd túl hosszú lenni, szóval vágás és egy következő írásomban olvashattok a további gondolataimról.

Úgy érzem követnem, kell a Gp által diktált divatot, és elő kell állnom első cikksorozatommal, mely a "beszámoló" címet viseli. Nos, ebben a rovatban, bizonyos eseteket, - melyeknek főcélpontja én lennék - és történéseket írna le az én többrétű életemből. Szóval röviden, egy hetem fontosabb eseményeiről írnék, melyeket kötelességemnek érzem megmutatni a nagyközönségnek. )Nem időrendben írom, mert már a napokra sem emlékszek, csak úgy random, ahogy jön.:))

-       Le lettem igazolva a *képzelj ide egy menő egyesület nevet* röplabda szövetségbe, ahol elméletileg centerként fogok játszani. Vicces, mert életem első és szerintem utolsó normális igazolványképe került a papírkára, míg van, aki az anno 5.-es fotózás alkalmával kapott igazolványképet hozta.

-       Ez már régebben történt, de azért ide sorolom, hogy ugye nemrégiben (lassan egy hónapja) fogszabályzós lettem, és mikor a többiek/haverok meglátták, mindenkitől megkaptam ezeket a „megsajnáltuk, legyünk vele kedvesek „szövegeket, miszerint: Jól áll, csinos, alig látszik…stb. Aztán jött a tesi óra, mikor a tanár bá kiszúrta (még nincs 30, szóval jól kijövünk vele). Megszólal: „Fuh ezt tök szexuális!” Szóval az óta becenevem lett a Szexuál, melyet drága tesitanárom (egyem a máját) használ, néha a többiek is így hívnak. Nekem egyészen tetszik, bár csak a becézett formáját, ami az Exu. Ami viszont egy kifejezetten általam kedvelt banda neve is majdnem: EXO.:)) Igazából kicsit furcsa, - és lehet, hogy most nagyon nagyot néztek- de nem zavar, szerintem még vicces is ez a név.

-       Szereztem egy majdnem ugyanolyan jegyzetfüzetet, mint amim volt, szóval nagyon feldobódtam, hogy végre megvan a tökéletes, és végre nyugodtan körmölgethetek bele, továbbá az írószer boltban (ami meglepően vintage stílusú volt) rátaláltam két szép régi írógépre. Hogy én mennyire szeretnék egyet!

-       Beiratkoztam rajzi előkészítőbe egy egész jó (haha) szakközépbe. Miért ne? Rajzolni szeretek, és a grafika szak nagyon tetszik.

-       Megszerettem a teát. Eddig rühelltem és egy kortyot se lehetett ledugni a torkomon, de most… Változnak a dolgok és velük változok én is. Pl, most is épp kortyolgatok egy bögrével.

Most hirtelen ennyi jutott eszembe. De biztos voltak kisebb dolgok, amiket elfelejtettem. Hát ez van.xd

MIután egy ilyen rövid, és semmit mondó címmel kezdtem, minél tartalmasabb és több rétübb firkálmánnyal kéne elétek járulnom, na, de meglátjuk, hogy sikerül-e. 
Már jó ideje gondolkozok azon, hogy kitegyem-e vagy sem ezt a bejegyzést, bár most írom még csak, de az ötleten mégiscsak rágódnom kellet... Aztán mint láthatjátok, itt van a poszt, szóval megírtam. (Oké, nem akarok üresbeszédet, mert azt nagyon utálom én is mások blogján.)

Tehát. Nemrégiben (haha, legalább 2 hete) megjelent G-Dragon (a BigBang-ből) második szólólemeze, a Coup D'etat (francia a cím, magyarul puccs-ot jelent). Eddig úgy voltam vele, hogy rendes gyerek, keményen dolgozik, de nem az én stílusom. Gondoltam én idáig, na, de most - sejhettétek, hogy ezt következik- beleszerelmesedtem ebbe az albumba. Az összes számot szeretem róla és folyamatosan hallgatom, pedig egy kifejezetten erős hiphop-os hangzása van, meg rap, meg techno effektek meg fhúú minden amit utálok. De tetszik, szóval hallgatom. Ráadásul a cím adó dal szövege különösen megtetszett, - igaz a többi még nincs nagyon lefordítva - és a klipp is hihetetlen jó lett hozzá. A cím szöveget is a dalból szalajtottam, mert ez olyan GD-s, szerintem ebből az egy sorból rá lehet ismerni az előadóra.

Továbbá a logó amit alkottak hozzá is kifejezetten jó lett, bár ez nem az ő munkája (feltételezem). Már tele vannak a füzeteim margói vele: 

Hozzávalók: 

• 3 tojás
• 6 dkg kristálycukor
• 18,5 dkg porcukor
• 10 dkg finomra darált mandula
• Színes ételfesték (egy étkanál)

A tojásokat válaszd szét, majd kézi habverővel kezdd el felverni a fehérjét, ha már egy kicsit habos, add hozzá a kristálycukrot, és azzal verd nem kemény, inkább folyós habbá. Ha ezzel megvagy, egy másik edénybe tedd a mandulát, és szitáld rá a porcukrot, majd gyors mozdulatokkal keverd a fehérjés-cukros habba. Ha színes macaronokat szeretnél, akkor most adj hozzá színes ételfestéket, és keverd el. Végy elő egy tepsit, tegyél rá sütőpapírt, majd a keverékből egy keveset tölts habzsákba, és nyomj belőle a papírra. Ha szétfolyik, akkor még sűrítsd egy kicsit a krémet, ha már meg tud állni, de nem túl kemény, akkor jó. Ha elérte ezt az állapotot, akkor nyomj az adagolóval kis korongokat a sütőpapírra, majd hagyd egy órát állni őket szobahőmérsékleten, hogy egy kicsit megkeményedjenek. Miután ez letelt, 140 fokra előmelegített sütőben süsd meg őket, nagyjából tíz perc elég nekik. Kicsit hagyd kihülni őket, majd vedd elő a nutellát, és a korongok felét kend meg, a másik felét pedig a megkentek tetejébe nyomd, így már kész is vannak a kis édes szendvicseid.

-forrás: femina.hu-