Tehát történetünk ott veszi kezdetét, hogy egy általános iskolában, az alsó tagozat 3. osztályában, az év második napján, belép az ajtón egy fiú, hátán egy rózsaszín pónis táskával. Ezt a srácot Á... nevezzük csak Endrének. 
Mikor belépett az ajtón, minden fej felé fordult, de ő nem foglalkozott vele, a helyére ment. Ekkor vették észre osztálytársai (köztük én is), hogy milyen új táskát kapott. Így indultak el a pletykák a sugdolózások....
Pár srác a szünetekben odament hozzá, de hamar vissza is jöttek, hogy elmeséljék MEKKORA "HOMOKOS" EZ A FIÚ. Mert mikor megkérdezték, miért hord pónis táskát, a srác annyit mondott, "ezek lovak, és én szeretem őket, ellentétben a focistákkal és az autókkal" (persze ezt egy harmadikos megfogalmazásában). Nos a fiúknál ez kiütötte a biztosítékot, - végül a lányoknál is - de mindenki csak annyit látott az egészből, hogy a srác mindig sapkában van, és egyedül. Eleinte tényleg így volt, de változtak a dolgok. Endréről egyre több dolog derült ki. Hello Kittys zoknit hordott, nem tudott piszoárba pisilni és a tanórákon mindig combon keresztbe tett lábbal ült. Ezt a fiúk nem nézték jó szemmel, és amivel csak tudták idegesítették, megalázták. Pedig Endre próbált rendes lenni, ő tényleg próbálkozott. De így is csak több lehetőséget adott megaláztatására. Talán a legdurvább az volt, amikor felvették a srácok, hogy bemegy a wc-re és ülve pisilt. Most komolyan, már az is rossz érzés amikor felvesznek wc-zés közben, utána meg szét küldték mindenkinek akinek volt telefonja. 
De ez még mindig csak egy kis húzás volt. Említettem a sapkát, ugye? Nos Endre ha tehette még tavasszal is hosszú ujjúban és hosszú gatyában volt, ekkor már nagyon eldurvultak a dolgok. 
A srácok mindig megvárták 2 utcával arrébb, hogy mikor indul hazafelé és akkor letámadták. 
Ez az egész általában úgy nézett ki, hogy ketten lefogják egy ember leveszi a táskáját, majd a földre lökik. Körül állják és ahol tehetik rúgják. Persze csak és kizárólag cipőben. "Mivel egy buzi nem érdemli meg, hogy érintkezzen egy heteroval." Állította az egész társaság fő vezetője, Áron.  
Aztán iwiw-re felkerült egy kép amin Endre egy lánnyal van. Kiderült, hogy erdélyi a lány is, meg maga Endre is, és, hogy következő évben már el is mennek. Azt hinné az ember, hogy ha kiderül, hogy van egy állítólagos "barátnője" a melegnek vélt srácnak akkor békén hagyják, már úgyis megy el. De nem. Endrének kicsit érdekes volt a kiejtése, de eddig ezzel nem foglalkozott senki, na de most. Egy újabb indok miért verjük szét a gyereket.
Végül kibírta a maradék időt és elment. Azóta nem látta egyik osztálytársam se. Én se. Áront kicsapták és jött a helyére egy másik srác. Vilmos, de arról majd a következő bejegyzésben.
ÉS HOGY KERÜLÖK ÉN A KÉPBE? Mindig is jóba voltam a fiúkkal, ezért mentem velük, de a veréseken nem vettem részt, mivel azt mondták ez olyan lenne, mintha két homár verekedne. Ez akkor nagyon fájt és csak azért is meg akartam verni Endrét, hogy bizonyítsak a srácoknak, ugyan annyi vagyok, mint ők. De igazából sose bántottam, de nem is segítettem neki. Bár ha kiálltam volna érte, én is ott lennék, mint ő, vagyis Endre, mivel akkor a srácok kitagadnak, a lányok röhögnek, Endre meg úgyis elment. Ez van, az ember önző és megy a vezér után.

*Ja és még valami. Nem tudom ki olvasta még anno az "Egy ropi naplója"-t, de abban volt valami "sajtos tapizós" nos ez volt az igazi kezdett még elsőben Endre számára, hisz már akkor elkezdtük "játszani" az Endre-fertőzést.  Ennek az volt a lényege, hogyha megérint Endre, akkor neked is meg kell érintened valakit, és akkor elmúlik a fertőzésed, ha nem sikerül három nap múlva belázasodsz és Hello Kittys zokniban ébredsz.*

És ami a legszomorúbb, ez mindennek csak a kezdete volt.