Hey baby you.... Komolyan Austin Mahone reklámot nyomnak be nekem, mikor én Iron Maident akarok hallgatni? Legalább akkor már valami témához illőt... Mindegy.

A szilveszterem remekül sikerült. Telezabáltuk magunkat, jó filmeket néztünk, nem sminkeltünk és nem hányt senki se. Igazából alig ittunk valamit, de a legtöbbeknek megártott. Ma néztem vissza a képeket és videókat (egy publikálható avagy felvállalható sem készült) és megállapítottam, hogy valószínűleg mindenki jól elszórakozott.

Azt hiszem remekül zártam az évet, illetve nyitottam meg a 2014-eset. Mondtam már, hogy a 14 a szerencseszámom? Vagyis... a 4 illetve a 14 valamiért különleges számomra. Azt hittem, hogy 14 évesen lesz a legjobb évem, de ez nem így lett... Lásuk, ha az évszám egyezik, akkor mi történik!

Tavaly ilyenkor nyitottam meg a blogomat. Nem ezt. Egy régebbit, melyen nevet változtattam a louról broora. Igazán művész lélekként mutatkoztam be, egy reménybeli íróként. Akkor úgy néztem ki, mint egy lány. Akinek egész hosszú barna haja volt. KI volt sminkelve, de belekönnyezett már abba is amikor csinálta neki barátnője, és tiltakozott, de anyukája kérésére inkább beleegyezett. Majd amint eljött az éjfél, és mindenkit ágyba dugtak, ő kiosont a fürdőbe és a kezébe kapta az első "lemosó" feliratú flakont. Dörzsölte a szemét rendesen, majd halkan olyan költői módon káromkodott egy "sárkánypuklit". Körömlakk lemosóval kente be az arcát, ami csípett, mint a csili. 

Igen, ez maradt meg a tavalyi 2012/2013-as szilveszterből. Ja és hogy hihetetlenül unatkoztam.

Sokat változtam azóta, és érzem, hogy még,még,még,még,még többet fogok.